Supersport

Sebestyén Peti: „Sorsfordító volt számomra az idei szezon” (interjú)

Legjobb hondásként az összetett 11. helyén végzett a Supersport-vb-n a magyar motoros, aki jövőre egy régi-új csapat színeiben, immár egy Yamaha nyergében veszi célba a top 6-ot. Sebestyén Petivel a csütörtöki sajtótájékoztató után beszélgettünk.
Tisztelt Olvasóink! A P1race.hu a motorsportok egyik hazai piacvezető portálja. A honlap története 2004-ben indult motogphirek.hu néven, azóta több – szakmai és megjelenésbeli – megújuláson is átesett, pozícióját azonban mindvégig megőrizte. Mivel nem áll mögöttünk tőkeerős befektető, sem politikai támogató, így ahhoz, hogy továbbra is a megszokott vagy még annál is jobb színvonalon végezhessük a munkánkat, az Önök támogatására és segítségére is szükségünk van. Kérjük, támogassák honlapunkat a Patreonon keresztül !

Kiváló szezont tudhat maga mögött Sebestyén Péter, aki egyedüliként futott teljes évadot 2019-ben a Supersport-világbajnokságon. A CIA Landlord Insurance Honda színeiben minden futamon célba ért, csak Misanóban nem szerzett pontot, cserébe viszont négyszer is az első tízben intette le a kockás zászló – legjobb eredménye a Phillip Island-i nyolcadik hely volt –, erős és kiegyensúlyozott teljesítménye pedig azt eredményezte, hogy márkatársai közül a legjobbként az összetett tabella 11. helyén zárt, ami messze a legjobb eredmény ebben a kategóriában.
 
Peti viszont jövőre már nem a PTR Hondával fog versenyezni, hanem mint az a minap kiderült, egy egyszerre régi és új csapat színeiben. Az Oxxo Hungary Yamaha – Toth Team két jól ismert alakulat fúziójából jött létre, a Stefano Favarót váltó Újvári Viktor személyében új menedzsert is kapó Sebestyén pedig így magyar istálló színeiben ülhet fel az elmúlt években a Supersport-vb-t uraló Yamahára. Petivel az idei évad tanulságairól, valamint a 2020-as várakozásokról a csütörtöki sajtóeseményen beszélgettünk:
 
P1race: - Szerkesztőségen belül az a véleményünk, hogy ez volt pályafutásod eddigi legerősebb szezonja. Te is így látod?
Sebestyén Péter: - Teljes mértékben. Úgy gondolom, sorsfordító volt számomra ez az idény, ma nem ülhetnénk itt ilyen formában, ha nem így sikerül ez az évad. Nem azt mondom, hogy az eredményeim kellettek ahhoz, hogy ez a csapat így megalakuljon, de sok ember meglátta bennem, hogy mennyire keményen küzdök ezekért az eredményekért. És nem is csak itthon, Magyarországon a körülöttem lévő emberekről mondható ez el, hanem szerencsére egyre többen látják és elismerik ezt a paddockban, ami számomra nagyon fontos és egyben motivál is.
- Melyik volt a legjobb és a legrosszabb versenyed idén?
- Legrosszabbként Misanót és Assent emelném ki – vagyis inkább legszívesebb elfelejteném őket, de sokat tanultunk azért belőlük. Misanóban egyszerűen nem állt össze semmi, nem találtuk a beállításokat, nem volt jó a pálya, tényleg szenvedés volt a motoron ülni, az időmérőn el is estem. Az egy kisebb pofon volt, hogy „hé, haver, szedd össze magad picit!”, de ez kellett is, mert utána egyből nagyon jó eredményeket tudtunk elérni.

A legjobb futam… azt még nehezebb kiemelni. Ausztráliában értem el a legjobb eredményemet, de nem azt a versenyt élveztem a legjobban, hanem például Jerezt, ahol ott tudtam lenni a küzdelemben. Tizedik helyet szereztem, de olyan tizedik helyet, ami számomra és a csapatnak is sokat jelentett, és sokan el is ismerték a teljesítményem. A katari verseny is nagyon jó volt, mert bár hét ezreddel lemaradtam a tizedik helyről, de olyan szempontból jó futam volt, hogy végig Badovinivel küzdött, és körről körre kellett az ezredet, századokat ledolgoznom. A végén megpróbálkoztam egy előzéssel, és bár hét ezreddel elmaradtam a szélárnyékozásban, de tényleg nagyon élvezetes futam volt. Sokat tudnék kiemelni, mert élveztem őket.
 
- Jól éreztük, hogy többször is az időmérőn múlott, hogy benned maradt egy igazán jó, még jobb eredmény?
- Igen. Próbáltunk ezen keményen dolgozni, de sajnos a Hondával különböző technikai okok miatt nem egyszerű egy gyorskört összerakni. Sokkal lágyabb az egész motor, sokkal kezesebben kell vele viselkedni, nem tudsz annyira erőltetni dolgokat, mint például egy Yamahával, mert nem úgy reagál rá. A végére már nagyon jól ráéreztem, hogy versenytempóban hogyan kell kezelni a Hondát, de azon nehéz volt még többet javítani, hogy egy körön hogyan hozzunk ki belőle többet, mert már nagyon a limiten jártunk. Meg sokszor a szerencse sem állt mellénk, technikai problémánk volt. Nehéz a Supersport kategória, mert pénteken van két hosszabb szabadedzésünk, aztán utána tulajdonképpen már csak a verseny van, mivel az ilyen 15-20 perces edzésen már nehéz sokat változtatni a motoron.
 
- Említetted a sajtótájékoztatón, hogy voltak bizonyos nehézségek csapaton belül, a blogodban pedig egy katari szerelőcseréről is írtál. Mik voltak pontosan ezek?
- Nagyon sok apró dolog van, nem is szeretnék semmit kiemelni, mert hálás is vagyok nagyon a csapatnak, de azért kicsit más volt a gondolkodásmód, mint amire én számítottam. A csapaton belül is nagy rivalizálás volt a csapattársammal – nem is a mi részünkről, sokkal inkább a szerelők oldaláról. Az alkatrészek is azért a végére megcsappantak. Nagyon profi volt így is a csapat, de elég sok nehezítő körülmény volt. Ritkán volt technikai hibánk, de azok nagyon rosszkor jöttek mindig. A mérnökváltás Katarban is számomra egy fájó pont volt, de ezeken elég jól túl tudtam tenni magam. Úgy gondolom, ezek is kellettek ahhoz, hogy ilyen jó eredményeket érjünk el, még jobban motivált ez az egész.
- Hogyan állt össze ez a mostani, új projekt? Te akartál távozni a Hondától, esetleg Imiék kerestek meg téged?
- Az egyértelmű volt számunkra, hogy szeretnénk Yamahára váltani, hiszen a számok nem hazudnak, nyilvánvalóan a Yamaha a legjobb motor a mezőnyben. Mindenképpen ez volt a cél. Sokáig nem láttuk, hogy ez milyen módon fog megvalósulni, de aztán szerencsére összeállt ez a fúzió. Nyilván sokakban kérdéseket vethet ez fel, de úgy érzem, hogy például Imi személyében egy olyan csapatfőnököt ismerhettem meg, aki sokkal motiváltabb, mint bárki más a paddockban, mert ő tényleg szeretné az eredményt. Sajnos elég kiábrándító, hogy elég sok csapat csak biznisz szempontjából van a mezőnyben, vagy pedig már ott vannak húsz éve és akkor most mit csináljanak. De Imi tényleg azért megy oda, hogy jó eredményt elérni, és most már ő is szeretné megmutatni, akárcsak én, hogy képesek is vagyunk erre.
 
- Mit vársz a Yamahától mint motortól? Miben lesz más, mint a Honda?
- Még nem motoroztam ezzel a Yamaha modellel, csak a régi R6-ossal, de azzal is csak pár kört. Sokat beszéltem a mérnökömmel, ők voltak már másik versenyzővel a Yamahát kipróbálni, hogy fejlessze magát. Kérdeztem, hogy szerinte hogyan fog passzolni a stílusom a Yamahához, hiszen nagyon jól ismeri, mire van szükségem, melyek azok a beállítások, amik működtek, mit szeretek és mit nem egy motoron. És azt mondta, szerinte passzolni fog az én stílusomhoz a motor. Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor kicsit bonyolultabb gép a Yamaha, több a beállítási lehetőség, de ennek köszönhetően jobban be is lehet állítani. Maga a motor nem biztosíték a jó eredményre: persze elengedhetetlen hozzá, de kell hozzá egy nagyon jó csapat és egy nagyon jó mérnök is.
 
- Az első hatot tűztétek ki célul, de talán az eddigi legnehezebb szezonban, hiszen nagyon sok nagy név érkezik, többek között Yamahákra is. Elérhető ez a cél? Kik lesznek a legfőbb riválisok?
- Nagyon nehéz megmondani, mert sok versenyző érkezik más bajnokságokból, legfőképp a Moto2-ból vagy Öncü révén a Moto3-ból, és egyelőre elég nagy a homály. Voltak már tesztek, de nem igazán rajzolódtak ki az erőviszonyok, és nem is nagyon futottak jó időket, pedig a téli időszakban mindig gyorsak szoktak lenni Jerezben a versenyzők. Nehéz bármit is jósolni, és sokakhoz hasonlóan nekünk is ki kell tesztelnünk még sok mindent. Felelőtlen dolog lenne kijelenteni, hogy simán jönni fog a top 6, mert nem fog simán jönni, hiszen roppant kemény a mezőny. De ez a cél, és úgy gondolom, ha jól tudunk dolgozni együtt – és miért ne tudnánk, hiszen ezért állt össze a csapat –, akkor valóban jó eredményt érhetünk el.
 
- Elhangzott, hogy az is cél, hogy 2021-ben az összetett dobogó, 2022-ben pedig akár a világbajnoki cím is elérhető legyen. Ezek szerint hosszú távon gondolkodtok a csapattal, pedig a Supersportban nem feltétlenül jellemző, hogy többéves szerződéseket kössenek.
- Valóban nem jellemző, de mi mindenképpen így gondolkodunk. Igazából ez hiányzott mindig az én karrieremből: a folytonosság. Egyszer itt versenyeztem, aztán ott, de aztán visszajöttem ide, fél évet mentem valahol, aztán fél évet nem… Tulajdonképpen a mostani volt az első olyan szezonom, amit teljes egészében befejeztem, ráadásul ugyanannál a csapatnál és ugyanazon a motoron. Éppen ezért kíváncsiak vagyunk, hogy ha egy év alatt mennyit tudtam fejlődni, akkor mi lenne mondjuk három év alatt, ha összeáll minden és minden biztosítva van a menedzsment és a csapat részéről is.

Fotó: PS56 Team


Hozzászólások